Akadálymentes verzió
Menü megnyitása

Tehetségígéretek nyomában

2015. augusztus 11.

A Tehetséghidak Program eredményeiről beszélgettünk Balogh Lászlóval. Interjú.

Dr. Balogh Lászlóval, a Tehetséghidak Program szakmai vezetőjével, a MATEHETSZ elnökével beszélgettünk a Tehetséghidak Program zárása kapcsán a csibÉSZtúráról, kiadói és felnőttképzési tevékenységről, az elmúlt évek munkájáról és a tervekről.

Utoljára 2014 tavaszán beszélgettünk, akkor úgy tűnt, hogy azon a nyáron végéhez ér a Tehetséghidak Program, mégis sikerült egy évvel meghosszabbítani a projektet. Milyen új tevékenységbe fogtak bele?
Belekezdtünk egy teljesen új részprojektbe 2014 őszén, online feladatgyűjtemény kidolgozását készítettük elő. Ezzel a célunk az volt, hogy a tehetségígéretek számára az interneten is hozzáférhetőek legyenek olyan típusú feladatok, fejtörők, melyek játékos keretek között segítik elő fejlődésüket. Hosszas töprengés után született meg ennek a programnak játékos elnevezése, „csibÉSZtúra” címmel. A feladatrendszer márciusban vált hozzáférhetővé, s több tantárgyat és tudományterületet is felölel. Emellett az elmúlt évben természetesen folytattuk és továbbvittük a megkezdett programjainkat is.

Most, a projekt végéhez közeledve fontos összegezni a tapasztalatokat. Milyen területeken sikerült jelentős sikereket elérniük?
Igen, jó alkalom adódik most összegzésre, visszatekintésre és értékelésre. Felidézném, hogy melyek voltak azok a szakmai célkitűzések a Tehetséghidak Programban, melyek természetesen a Géniusz Program eredményeire épültek. Annak vagyok a híve, hogy ezeket a programokat folyamatukban tekintsük át és értékeljük. A Géniusz Programnak két fő célkitűzése volt; létrehozni a tehetségpontok országos rendszerét, melyen keresztül érzékenyíthetjük az intézményrendszert és a civil vagy más módon szerveződő szervezeteket a tehetséggondozás iránt. Ezt még a Géniusz Programban sikerült teljesítenünk, de a Tehetséghidak Program keretében tovább bővült a hálózat, mára közel 1400 tehetségpontunk van országszerte. Másik fontos célunk volt a Géniusz Programban: a tehetségfejlesztő szakemberek megismertetése az új kutatási eredményekkel és gyakorlati módszerekkel felnőttképzési programokon és kiadványokon keresztül. A Tehetséghidak Program az előző bázisra alapozva négy új kiemelt szakmai irányvonalra épült . Fontosnak tartottuk a tehetségígéretek közvetlen elérését az új programokon, eseményeken keresztül, illetve az egyéni tehetségfejlesztési programok kialakításának elterjesztését. Azt is tapasztaltuk, hogy korábban az iskolai tevékenységek tanórán kívüli része igen egysíkú volt a tehetségfejlesztés szempontjából – döntően intellektuális tevékenységterületekre épültek ezek a foglalkozások. Ezt a Tehetséghidak Programban igyekeztünk dúsítani azzal a kifejezett céllal, hogy ne csupán olyan gyerekek kerüljenek be az általunk támogatott programokba, akik az intellektuális területeken nyújtanak kimagaslót, hanem hogy más tevékenységterületeket is kínálva, minél több fiatal találhasson  magának érdeklődésével összhangban levő gazdagító programot. Emellett kiemelt cél volt az is, hogy a szülő-gyermek-pedagógus hármasának kapcsolatát, kommunikációját erősítsük, ami elengedhetetlen a fiatalok tehetségének megtalálásához és hatékony kibontakoztatásához. A negyedik kiemelt új szakmai elem a Tehetséghidak Programban az volt, hogy a képességek fejlesztése mellett komoly hangsúlyt helyeztünk olyan tevékenységekre, melyek a személyiségfejlesztést helyezik fókuszba.

Hogyan értékeli az eredményeket?
A program minden eleme hosszú időt, kitartó munkát és türelmet igényel, tehát nem értünk a végére az előbbi szakmai célkitűzések teljesítésének. Ha visszatekintünk a rendszerváltásig, akkor azt látjuk, hogy különösen az egyéni tehetségfejlesztés területén volt jelentős lemaradásunk. Különféle iskolai programok régóta léteznek, de a rendszer kissé a feje tetején állt, a fejlesztő foglalkozásokat többnyire az egyes szaktárgyak célkitűzéseihez igazították, és nem a gyermekek egyéni érdeklődése köré szervezték. Az egyéni tehetségfejlesztő programok kidolgozásának alapvető feltétele, hogy a fiatalokban rejlő értékekről pontos képet kapjunk, ami nem megy kizárólag mérések alapján, hanem folyamatos együttes tevékenységet kíván a fejlesztő szakember és a gyerekek, fiatalok között, s egyben komplex információgyűjtést a tehetségígéretekről. Ez a folyamat elindult, de csak részben tekintem sikeresnek, ezen a területen bőven van még tennivalónk. Az egyik fő irányvonal, amit a következő évekre meg kell fogalmaznunk az, hogy az egyéni tehetségfejlesztő programok előkészítését, kidolgozását rendszerszerűvé kell tennünk. Fontos, hogy a tehetségfejlesztés egy egységes folyamat legyen, ahol az egyes gyerekkel, fiatallal foglalkozó pedagógusok és az intézményrendszerek elemei folyamatosan érdemben kommunikálnak egymással, hogy ne mindig a kályhától kezdje el  a munkát a fejlesztő pedagógus.

A CsibÉSZtúra milyen céllal jött létre, miért gondolták, hogy lesz igény online játékgyűjteményre?
Mondhatom, hogy a gyakorlat hiánya termelte ki a gondolatot, nem kellett nagyon éles szem, hogy az igényt észrevegyük. Ha megnézzük a tankönyveket vagy nyomtatott kiadványokat, akkor azt látjuk, hogy meglehetősen szegényes még az a készlet, ami elérhet a pedagógusokhoz és a gyerekekhez önálló feladatmegoldások gyakorlásához a tehetség-kereső és -fejlesztő programokban. Nem beszélve arról, hogy alkalmazkodva a digitális világ követelményeihez, fontos volt egy újfajta eszközrendszer bevetése is. Szisztematikusan kellett végiggondolnunk speciális céljainkat, és összeszednünk azt a szakértőgárdát, aki egy ilyen sokrétű feladatgyűjteményt össze tud állítani. Nyitottá kellett tenni és gazdagítani a fiataloknak szóló kihívások rendszerét, hiszen a tehetségek erre szomjaznak. Persze fontos volt, hogy találjunk olyan tapasztalt szakembereket, akik az ötleteken túl a megvalósításhoz is csatlakoznak ebben a folymatban. Mondhatom, hogy kiváló együttműködések jöttek létre, és nagyon nagy a sikere is a csibÉSZtúra programnak a fiatalok körében.

A Tehetséghidak (és  Géniusz) Program intenzív kiadói tevékenységét hogyan értékeli?
Nem véletlen, hogy éppen ezen a területen sikerült komoly eredményeket elérnie a  MATEHETSZ-nek már a Tehetséghidak Programot megelőzően a Géniusz Programban is, hiszen a rendszerváltás óta, nagyjából 2010-ig ugyan jelentek meg tehetséggondozással kapcsolatos kiadványok, de igen ritkán, és ezek tematikájukban sem voltak átfogó sorozatok, tehát nagy igény volt a Géniusz-kötetekre. Megpróbáltuk azokat a szakembereket hadba állítani, akik egy-egy területen speciális tudással bírnak, így a Géniusz Programban 25 kötet jelent meg, és a sikerük folytatásra buzdított bennünket. Míg a Géniusz Program kapcsán jobbára szaktárgyi témákat feldolgozó tehetséggondozó kiadványok jelentek meg, addig a Tehetséghidak Programban az új célkitűzéseink keretében megjelent 17 kötet, melyek között nagyobb arányban voltak olyan kiadványok, melyek a tehetséggondozás úgynevezett „háttértényezőit” veszik szemügyre. A kiadói tevékenységet nagyon sikeresnek tartom, és óriási az igény e kötetek iránt a pedagógusok, más tehetségfejlesztő szakemberek körében. A Tehetséghidak Program keretében mintegy 25 ezer kötetet juttattunk el ingyenesen a szakemberekhez, de az igényeket ezzel sem tudtuk kielégíteni, ezt a tevékenységet biztosan folytatnunk kell a jövőben is. Itt a terep kimeríthetetlen, rengeteg még a feltáratlan téma is, és olyan összefoglaló művek is hiányoznak még, melyek segíthetnek a tehetséggondozó munkában. Hozzá kell tennem, nagy előny, hogy mind nyomtatott, mind elektronikus formában hozzáférhetőek ezek a kiadványok. Nagy öröm, hogy sikerült hadba állítanunk azt a szakmai erőt, a legnevesebb hazai kutatókat, akik egy-egy téma kiváló szakértői. Emellett komoly hiány volt a hazai tehetséggondozás  publikációs rendszerében: korábban  nem volt speciális fóruma annak, hogy a frissen végzett kutatások rövid beszámolók formájában eljussanak a szakemberekhez. Ezért határoztuk el, hogy elindítunk egy folyóiratot Géniusz Műhely címen.  Ennek fő célja volt, hogy a friss kutatási eredményeket gyorsan  és sűrített  formában tegyük hozzáférhetővé kutatók és gyakorló szakemberek számára. Korábban ugyan jelentek meg cikkek a Magyar Pedagógiában vagy az Alkalmazott Pszichológiában ilyen témakörben, de permanens fórum nem állt a szakemberek rendelkezésére, ezért erre a folyóiratra nagyon büszke vagyok, és mindenképpen szeretném, ha lenne folytatása.

A felnőttképzés területén is jelentős erőfeszítéseket tett a Tehetséghidak Program, hogyan értékeli az eredményeket?
2010 óta több mint 100 képzési programot akkreditáltunk, így talán vissza is kell fognunk magunkat a jövőben, és megvizsgálni, melyek azok, amelyek leginkább megfelelnek az új szakmai célkitűzéseinknek. Most a bőség zavara van, és a szakemberek nagyon sokszor választani is nehezen tudnak az egyes képzési programok közül. A képzéseknek nagyon nagy sikere volt, összesen közel 23000 pedagógust értünk el közvetlen vagy elektronikus, távoktatási formában. Ugyanakkor a 23000 fő csupán egy része azoknak a szakembereknek, akik tehetséges gyerekekkel foglalkoznak, tehát van még tennivalónk jócskán. Hozzátenném, hogy a 23000 fő nem az összes jelentkező, az érdeklődés óriási volt a Tehetséghidak Programban, így az igényeknek csupán kb. egyharmadát tudtuk kiszolgálni. Nyilvánvaló, hogy ezt a fokozott érdeklődést ki kell elégítenünk, és minél több pedagógust meg kell érintenünk a tehetség témájával valamilyen formában. A képzéseken nem elsősorban elméleti tudás, hanem inkább a gyakorlat, a módszerek átadásáról van szó. Ezen a területen bőven akad még tennivalónk.

 

Nyár végével a Tehetséghidak Program lezárul. Milyen kilátásaik vannak a folytatásra, milyen tervekkel és célokkal vágnának bele a következő projektbe?
Reménykedünk, hiszen az előkészítő tárgyalások során szakmai stábunk folyamatosan tájékozódott, és megfogalmaztuk önmagunk számára a főbb szakmai irányvonalakat  is,  kezd kialakulni, hogy melyek azok a tevékenységek, melyeket folytatni szeretnénk a jövőben a MATEHETSZ keretében. Az egyik fókusz az egyéni tehetségfejlesztő programok kidolgozásának és megvalósításának erősítése lenne. Ugyanakkor kérdés, hogyan tudnánk azt megoldani, hogy minden iskolában legyen megfelelő számú felkészült szakember ehhez. Fontos lenne ebben előbbre lépni, hiszen országos szinten sajnos, nagyok az egyenlőtlenségek, meglehetősen sok nevelési intézmény van, ahol keveset tesznek még ma is a tehetségek felfedezéséért, pedig meggyőződésem, hogy bármilyen apró településen is találhatunk tehetségígéreteket. Megfogalmazódott emellett az is: nagy szükség van a kutatásokra, hogy kontrolláljuk a tevékenységünket, és tudományos módszerekkel mérhetővé tegyük a működő programok eredményességét, s kapaszkodókat adjunk a továbblépéshez. Újdonság lenne, hogy az egyéni tehetségfejlesztő programokhoz kapcsolódva, ha szükséges, akkor ösztöndíjat is tudjunk biztosítani egy-egy fiatalnak, mely szabadon felhasználható tehetsége kibontakoztatáshoz. Ezeken kívül természetesen több eddigi sikeres projektelemet is szeretnénk szakmailag továbbfejlesztve, komplexebb formában folytatni a MATEHETSZ tevékenység-rendszerében. Bízunk a folytatásban, hiszen sok még a teendőnk.