Mi az: több mint ezer van belőle, helyi kezdeményezésre születik, önkéntes részvételen alapul, hálózatba szerveződve működik? Természetesen a tehetségpontokról van szó.
A hazai tehetségsegítő hálózat alapegységei a tehetségpontok. Ma már a Kárpát-medence területén ezernégyszáznál is több található belőlük. Nincs két egyforma tehetségpont, bár alapvető célkitűzéseik megegyeznek: a tehetséges fiataloknak személyre szabott segítséget kívánnak nyújtani abban, hogy tehetségüket időben felismerjék és kibontakoztathassák, hogy értesüljenek az őket érintő tehetséggondozó lehetőségekről, hogy a szűkebb és tágabb régióban működő tehetséggondozó tevékenységekkel élő kapcsolatot építsenek ki, illetve a tehetségsegítés folyamatába minél több emberi és anyagi erőforrást vonjanak be. A tehetségpontok összegyűjtik, rendszerezik, és egyénre szabva ajánlják fel a tehetséggondozással foglalkozó szervezetek szolgáltatásait az érdeklődőknek.
Ha az óvodától az egyetemig a különböző oktatási intézményekben, valamint a nem oktatási szervezetekben létrejövő tehetségpontok legfontosabb funkcióit akarjuk megragadni, négy általános feladatkört kell megneveznünk: ezek a tehetségazonosítás, a tehetséggondozás, a tehetség-tanácsadás, illetve a tehetségpontok hálózatába való bekapcsolódás. A tehetségpontok nagy előnye, hogy alulról jövő, helyi kezdeményezésre születnek: csak ott jönnek létre, ahol elkötelezett, a fiatal tehetségekért önkéntes alapon tenni akaró pedagógusok vagy más tehetségsegítő szakemberek egy csoportja úgy dönt, hogy a tehetséggondozással elmélyülten, szervezetten, a legfrissebb szakmai eredmények figyelembe vételével akar foglalkozni. A tehetségpontok a környezetükkel szoros együttműködésben tudnak hatékonyan dolgozni: törekszenek a civil közéletben, a helyi döntéshozatalban való részvételre. Ezt segítik a helyben megalakítható tehetségsegítő tanácsok.
A nyitottság és az egymás munkája iránti kíváncsiság itt nem csupán kívánatos, hanem egyenesen követelmény. A tehetségpontok óvodás korú gyerekektől egészen a felnőttekig bezárólag minden korosztállyal foglalkoznak, azonban természetesen nem mindegyik tehetségponton kaphat segítséget mindegyik korcsoport, ahogy az intézményi/szervezeti, települési, térségi és a regionális hatókörű tehetségpontok sem egyformán koncentrálnak minden tehetségterületre. A megoldást a hálózatba szerveződés és ezzel összefüggésben az egymással folytatott kommunikáció jelenti: az intézményi/szervezeti, települési, térségi és a regionális hatókörű tehetségpontok között van olyan, ami több, illetve olyan, ami egyetlen tehetségterületre koncentrál.
Egy konkrét példával élve: ha a fiatal „kinövi” annak a tehetségpontnak a szakmai kereteit, ahol elkezdtek vele foglalkozni, akkor a hálózati kapcsolatokon keresztül a további fejlődését segítő lehetőség felé irányítani, azaz el kell juttatni a fiatalt a következő tehetségpontra, ahol fejlettségének megfelelő gondozásban részesülhet. A tehetség sokszínű – ennek jegyében a tehetségpontok minden esetben igyekeznek lépést tartani az új igényekkel fellépő tehetségekkel: ahelyett, hogy a saját célkitűzéseikhez igazítanák az érdeklődő fiatalokat, rugalmasan alkalmazkodnak hozzájuk, így is fejlesztve saját tevékenységeiket.
A tehetségpontok iránt érdeklődők dolgát könnyíti meg a tehetseg.hu honlapon található kereső és térkép, melynek segítségével különböző szűrők szerint találhatjuk meg azt a tehetségpontot, amely a számunkra, illetve gyermekeink számára az optimális segítséget jelenti. Magyarország tizenkilenc megyéjében és Budapesten, továbbá minden szomszédos ország területén kereshetünk tehetségpontokat. Óvodástól felnőtt korig hat korosztály közül választhatjuk ki a minket érdeklőt, ahogy dönthetünk a tehetségpont hatóköréről is. A tehetségpontok külső minőségbiztosítására utal a regisztrált, az akkreditált, illetve az akkreditált kiváló minősítés, amely szintén kereshető a felületen.
Az átlátható működés és szervezeti felépítés a rendszer lényeges eleme: az egyes tehetségpontok részletes, folyamatosan frissülő adatlapján az elérhetőségek mellett megtalálható az adott intézmény tehetséggondozással kapcsolatos hitvallása is, vagyis többek között az, hogy milyen együttműködésekben érdekeltek, milyen programokat és projekteket működtetnek jelenleg, mennyire eredményes a munkájuk, vagy az, hogy milyen erőforrásokra támaszkodnak a fenntartásban.