Magyar siker Varsóban

Európa legjelentősebb és legrangosabb, az Európai Unió által évente megszervezett tehetségkutató és -kiválasztó versenyét, a European Union Contest for Young Scientists versenyt idén 26. alkalommal 2014. szeptember 19. és 24. között Varsóban rendezték meg. A versenyen 36 ország versenyzői 77 projektet mutattak be. Rozsnyik Szabolcs (a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium tanulója) a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Kémiai Tanszékcsoport Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékén végzett kutatómunkája révén a nemzetközi bírálóbizottságtól különdíjban részesült. Az elismerésen kívül Rozsnyik Szabolcs elutazhat Grenoble-ba az Európai Szinkrotronsugárzási Intézetbe (European Synchrotron Radiation Facility / ESRF). Ez alkalomból beszélgettünk a fiatal kutatójelölttel.

Ön idén az EU Fiatal Tudósok Versenyének különdíjasa lett. Miként folyik ez a verseny, mi alapján választották ki Önt?
A tavalyi tanévben pályáztam az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny 2013/2014-es kiírására. Ezen a versenyen Magyarországon három elsődíjas pályamunkát választanak ki, amelyek képviselhetik Magyarországot a European Union Contest for Young Scientist (EUCYS) döntőjén, és az én munkám is a három kiválasztott pályázat közé került, így képviselhettem Magyarországot az európai döntőn.

Ön milyen projekttel melyik kategóriában pályázott?
Kémia kategóriában pályáztam, azon belül is anyagtudománnyal foglalkoztam. Munkám tárgya a szénnanocsövek voltak. Ez a mai anyagtudomány igen ígéretes területe, mivel ezek a szénszerkezetek nagyon jó mechanikai tulajdonságokkal (szakítószilárdság, súly stb.) rendelkeznek, ezen kívül igen stabil és nem mérgező anyagok, ezért számos területen szeretnék ezeket alkalmazni, vagyis jelentős az érdeklődés az ezekkel kapcsolatos kutatási eredmények után. Magam is a szénnanocsövek különböző alkalmazási lehetőségeivel foglalkoztam.

Beavatna kissé kutatása részleteibe?
Egészen pontosan a szénnanocsöveket hordozóként alkalmaztam. Különböző anyagokat lehet ugyanis felvinni a szénnanocső felszínére, melyek képesek valamilyen mértékben megváltoztatni a szénnanocső tulajdonságait. Én azt vizsgáltam lehetséges-e vagy milyen mértékben lehetséges különböző tulajdonságokat befolyásolni egy időben. A mért eredmények bebizonyították, hogy lehetséges. A szénnanocső szinte az összes mechanikai és fizikai tulajdonságában felülmúlja a ma használt anyagok többségét. Ezt a Magyar Innovációs Szövetség honlapján is olvasható példával lehet közérthetőbben bemutatni. A szénnanocsövet impregnálják valamilyen fotokémiai szempontból aktív anyaggal, például titán-dioxiddal, az így kapott kompozitot használják fel újabb kompozit gyártásában. Ezzel a módszerrel a kapott termék mechanikai tulajdonságai javulnak, a szénnanocsőre felvitt fotokémiailag aktív anyag pedig a ráeső fény energiája felhasználásával tisztítja a felületet a baktériumoktól és egyéb szennyeződésektől.

Erős volt a mezőny?
A versenyre az Európai Unió összes országa delegált versenyzőket. Magát a rendezvényt nagyon barátságos hangulat jellemezte. Egyrészt a versenyzők is nyitottak, és érdeklődők voltak egymás eredményei és munkája iránt, másrészt a zsűri tagjai is nagyon kedvesek voltak. A zsűri tagjait Európa legkiemelkedőbb szakemberei közül válogatták ki, és amikor nekik prezentáltuk a munkánkat, az inkább egy barátságos szakmai beszélgetésre hasonlított, a zsűritagok meghallgatták mivel is foglalkoztunk, mit csináltunk, elmondták a véleményüket és sok hasznos tanácsot adtak további kutatási lehetőségekről.

Bábeli nyelvzavar lehetett ennyi országból érkező fiatal és szakember között Varsóban. Mi volt a verseny hivatalos nyelve, az összekötő nyelv?
A konferencia hivatalos nyelve természetesen angol volt, a zsűritagokkal kötelező volt angol nyelven beszélni (még a magyar zsűritaggal is) és igazából az angol volt az egyetlen közös nyelv, amivel tudtunk kommunikálni a többi ország versenyzőivel.

Mi volt a zsűri indoklása, mit értékeltek projektjében hangsúlyosan?
Mivel - mint ahogy már említettem - a zsűrizés igazából egy barátságos társalgásra, párbeszédre hasonlított, nem igazán lehetett megtippelni azt, hogy ki esélyes valamilyen díjra és ki nem. Személy szerint nagyon meglepődtem, hogy különdíjat kaptam.

A díj nemcsak elméleti elismerés, ennek köszönhetően elutazhat Grenoble-ba, az Európai Szinkrotronsugárzási Intézetbe. Mennyi ideig lesz Grenoble-ban és hogyan tervezi, miként használja ki a lehetőséget?
Egy hetet tölthetek majd el Grenoble-ban az ESRF-intézetben. Ez egy Európai Unió által finanszírozott kutató intézet, ahol megismerhetem az ott folyó munkát és lehetőségeket. Természetesen már nagyon várom a grenoble-i utazást, amely rengeteg ismeretszerzésre ad majd alkalmat és sok kutatóval köthetek ismeretséget.

Ön a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmával az InnoDiákok Fórumán tartott előadásában azt mondta, aki egyszer beleszagolt a laborok világába, azt rabul is ejti. Ön még csak 18 éves, hogyan képzeli a folytatást?

Önmagában a természettudományok iránt komolyabban a középiskolámban, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégiumban kezdtem el érdeklődni, kimondottan kémiai iránti érdeklődésemet Szórád Endre kémiatanáromnak köszönhetem. Habár borzasztóan szeretek Bolyais lenni, és a mostani versenyen kívül is rengeteget köszönetek a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégiumnak, már nagyon várom, hogy elkezdhessem egyetemi tanulmányaimat. A tanulmányaimat Magyarországon szeretném folytatni és magamat a kutató pályán képzelem el a jövőben.

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmával az InnoDiákok Fórumán 2013-ban adta elő szénalapú nanocsövek fizikai és kémiai jellemzőit vizsgáló kutatási eredményeit Rozsnyik Szabolcs. A prezentáció felvezetőjében Hernádi Klára, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Kémiai Tanszékcsoport Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékének munkatársa elmondta, hogy Rozsnyik Szabolcs rövid idő alatt sok értékes vizsgálatot végzett, és középiskolásként az egyetemi diákokkal azonos teljesítményt nyújtott.