Menü megnyitása

Tanítói tapasztalatok a távoktatás idején

2020. április 1.

Halvax Julianna, a soproni Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola tanítónője leírta nekünk, hogyan halad „távolról” az első osztályosaival

Március 13-án este aggodalommal telve, de izgatottan vártam a bejelentést arról, hogy hogyan tovább. Aztán fellélegeztem. Digitális munkarend. Nehéz, de nem lehetetlen küldetés. Számomra nagyon motiváló, inspiráló lehetőség.
Évek óta a Class Dojo alkalmazást használom, ami digitális osztályteremként és motivációs rendszerként is nagyon jól működik. A szülőkkel így mindennapos a kommunikáció. Ha hiányzott egy tanuló, ezen a felületen küldtem el a tananyagot. Ebből indultam ki. Most mindenki hiányzik. El kell küldeni úgy a tananyagot, hogy nem jön pár napon belül az iskolába, amikor majd látom, hogy mennyire sajátította el az ismereteket.
Aztán eszembe jutott: Még be sem fejeztük a betűtanulást, de sebaj, hiszen kívülről fújják már az algoritmusát.
Azért mégsem lehet magukra hagyni őket! Tartsak a 30 Mazsolámnak videochat órát? Hogyan?
Nem kényszeríthetem a szülőket, hogy az egész család alkalmazkodjon hozzám! A szülő dolgozik, vannak testvérek és még sorolhatnám azokat az élethelyzeteket, amelyekbe belegondolva rögtön elvetettem ezt a gondolatot.
A legfontosabb kezdőlépés egy napirend ajánlás összeállítása volt, amit betartva -vagy azt elfogadva -tudta minden szülő, hogy mire számíthatnak a tanítási napokon.

Majd eldöntöttem, hogy mindennap felvételt készítek, ahol 25-30 percben elmagyarázom azt a tananyagmennyiséget, amit teljesíteniük kell a tanítványaimnak. Létrehoztam egy nem nyilvános YouTube csatornát, ahonnan ezek a videók elérhetők a tanítványaim számára. Minden tankönyvem és munkafüzetem megvan digitális formában, így a legegyszerűbbnek az tűnt, hogy megnyitom ezeket, majd lenyomom a windows+G billentyűket.
Persze nem nagyon akartam belegondolni, hogy mostantól nem csak a kisdiákjaim, hanem egész családjuk engem hallgat minimum napi fél órában, de lassan belejöttem. Most nem csak a gyerekek szólnak, ha kihagyok vagy elhibázok valamit. Szemfülesek ezek a szülők, persze minden rosszindulat nélkül.
A videóban mindennap órarend szerint haladok, hiszen az elsősöknél még nagyon fontos szerepe van az állandóságnak. Egy-egy tanóra között – szünet gyanánt - lazító feladatokat adok. (Pl: Állítsd le a felvételt, nyisd ki az ablakot, vegyél három jó mély lélegzetet, majd keresd meg a kedvenc plüssöd, öleld meg, szaladj oda édesanyádhoz és adj neki egy nagy puszit, kérj egy pohár vizet, idd meg, majd gyere vissza!) Minden videóban „elrejtek” három három szorgalmi feladatot. Ezek találós kérdések, logisztorik, furfangos feladványok. Aki a Class Dojon keresztül visszaküldi a helyes megfejtést, pontot kap érte.

A heti tananyagot egy drive táblázatban állítom össze, ahol tantárgyra-azon belül taneszközökre – lebontva összesítem a feladatokat. Ezeken kívül minden héten kapnak egy digitális űrlapot, vagy online feladatot kötelező jelleggel és sok-sok játékos feladatot lazításként. Minden héten kapnak egy csibészmércét a csibesztura.hu oldalról, heti 2-3 wordwall feladatot, 1-2 játékot a learnigapps-ről és egy szorgalmi űrlapot, ahol versenyfeladatokat lehet megoldani.
Ezen felül egy meditációs hangfájlt is küldök mindennap. Visszajelzések alapján ezt is nagyon szeretik a családok.

A táblázat második fülén olvasható, hogy az adott héten melyik feladatokat kell visszaküldeni, melyek a kötelező online feladatok. A harmadik fülön vezetem, hogy ki melyik feladatot adta már be. (Ez motiválja is őket, hiszen látják, ki hogyan áll. Ugyanis az első három tanuló, aki elkészül a heti feladatokkal 3-3 pontot kap.)
A negyedik fülön pedig a füzetképeket készítem el, hiszen a kis elsősöknek nem könnyű még a füzetben való tájékozódás. Most kezdtük volna ezt elsajátítani.

A feladatok visszaküldésének módja minden esetben a Class Dojo portfólió oldalán történik. Ezzel a felülettel minden tanuló rendelkezik. Eredetileg arra használtuk, hogy azokat a munkákat örökítsük meg, amelyekre büszkék vagyunk – valódi portfólióként. Most, ebben a helyzetben pedig tökéletes, átlátható, visszanézhető rendszer, amit nagyon könnyen, az időbeosztásomhoz igazodva tudok ellenőrizni.

(​Fotó: Halvax Julianna)

Többször esett szó a pontgyűjtésről. Ezt a hagyományos tanrend során is alkalmaztam, mint motivációs rendszert. A tanulók pontokat gyűjthetnek, amelyeket hónap végén Class Dojo dollárra váltok át nekik. Igazi fizetést kapnak. Ebből a pénzből pedig kiváltságokat lehetett vásárolni. (Pl. ülhettek a tanári asztalnál, cipő nélkül lehettek egy órán, stb.) Most ezt át kellett gondolnom. Hogyan késztethetem őket továbbra is pontgyűjtésre? Végül arra jutottam, hogy azzal „fizetek nekik”, amiből most hiányt szenvednek, azaz a velem való interakciókkal. Attól függően, hogy hány pontot értek el, különböző hosszúságú listáról választhattak. A listán szerepel például, hogy elküldöm neki egyik gyerekkori fényképemet, megmutatom videón az állataimat, rajzolok, énekelek, mesélek csak neki valamit, videón keresztül beszélgetünk.
A harmadik hét végére ténylegesen kialakult egy jól érthető rendszer, amit kivétel nélkül mindenki tud teljesíteni. Természetesen ehhez elengedhetetlen a szülők támogató hozzáállása és fáradhatatlan munkája.

Ebben a helyzetben is megtaláltuk a közös örömöket, de a személyes kapcsolat, az iskolában együtt töltött idő semmivel sem pótolható. Bízom abban, hogy mielőbb magunk mögött tudhatjuk, a pozitív hozadékát pedig remélem országszerte továbbra is alkalmazni fogja mindenki, hiszen ez egy igazi, robbanásszerű, országos IKT kompetenciát fejlesztő időszak.