A NOVOFER Alapítvány kuratóriuma pályázatot hirdet Gábor Dénes Középiskolai Tanulmányi Ösztöndíj 2020 elnyerésére "ŰR – TECHNOLÓGIA – FÖLD” címmel.
Gábor Dénes jelentősége: a magyar származású tudós nemcsak Nobel-díjas mérnök, fizikus, de társadalmi gondolkodó, a Római Klub alapítója is egyben. Szenvedéllyel vizsgálta a technológia és az innovációk társadalmi környezetét és hatásait. Eredményeit önálló könyvekben is közreadta: a Tudományos, műszaki és társadalmi innovációk, illetve Az érett társadalom lebilincselő gondolatmenetei alapján éppen a mai horizontunkról fogalmaz meg sok – helytállónak bizonyult – előrejelzést. Nem véletlen, hogy műszaki téziseinek katalógusát az „Anyag és az Energia” világának vízióival kezdi, és az „Űrkutatás” témakörével kapcsolatos jövőképének egy önálló fejezetet szentelt. Kiemelkedő mérnök-fizikusi talentuma széles műveltséggel és felelős társadalmi gondolkodással párosult.
Az idei, középiskolásoknak szóló pályázat az űrtechnológiai kutatási eredmények földi hasznosításának, valamint a bolygónkon kívüli, a föld légkörén túli világhoz kapcsolódó, már létező-, vagy még a fantázia kategóriájába sorolható jövőképekre irányul a mérnöki teljesítményeknek és innovációknak a kutatási-, a fejlesztési- és hasznosítási lehetőségek tükrében.
Az alapítvány várja a leleményes, bátor és jól alátámasztott látomásokat és ajánlásokat, hiszen Gábor Dénes elhíresült mondása szerint: "A jövőt nem lehet megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni!"
A pályázatra 4 témakörben lehet nevezni:
1. Az űrtechnológiai eredmények földi hasznosítása
Az űrkutatás, az egyetlen űrállomáson folyó kutatási munka során már eddig is számos olyan eredmény született, amelyet a földi technológiai fejlesztés, az ökoszisztéma fenntartása, a kémiai- és fizikai innovációk, vagy energiaellátás biztonsága, a távközlési kihívások során alkalmaznak. Számos Gábor Dénes-díjas tudós, kutató tevékenységének központjában ezek a fejlesztések állnak. (Gondoljunk csak az alumínium habra, vagy az 5G technológiához kapcsolódó mm-es hullámhosszúságú rádiófrekvenciás sugárzásra.) Ebben a témakörben a pályázók önálló, eredeti gondolkodásukon, jövőképükön alapuló munkáit az alábbi feladatmeghatározás szerint várjuk:
• Milyen élettani kutatási területeire terjedjen ki az űrállomási munka?
• Az anyagtechnológia mely elemeinél, formáinál lát kitörési lehetőséget az űrbéli tapasztalatok felhasználásának? És miért?
• A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés érdekében mivel bízná meg az űrutasokat, az űrállomáson dolgozó kutatókat?
2. Emberek helyett robotok az űrrepülésben
Az első mesterséges intelligenciájú robotok (Robonaut, Fedor) már eljutottak a Nemzetközi Űrállomásra. Hogyan fogják felváltani a mesterséges intelligenciájú robotok az embert az űrrepülésben? Milyen előnyei/hátrányai lehetnek annak, ha mesterséges intelligenciák jutnak el olyan égitestekre, ahová az ember személyesen nem jutott el?
3. A műholdas földmegfigyelés kora
Bolygónkat a legátfogóbb módon kívülről, a világűrből, a Föld körül keringő mesterséges holdakon elhelyezett érzékelőkkel tudjuk megfigyelni. A műholdas földmegfigyelési módszer egyik nagy értéke, hogy hosszú távú, homogén adatsorok segítségével lehetőséget ad a környezeti változások felismerésére, követésére is. Az elmúlt néhány év ugrásszerű technológiai fejlődése – például a miniatűr, sorozatban hatékonyan gyártható és olcsón pályára állítható űreszközök megjelenése – nyomán gombamód szaporodnak a földmegfigyelő műholdrendszerek, amelyek közül nem egyet magánvállalkozások működtetnek. Európában pedig elindult a világ legösszetettebb földmegfigyelési programja, a Copernicus. Ennek keretében a Sentinel műholdcsalád adatai szabadon és ingyenesen hozzáférhetők bárki számára. A Masat-1 után újabb magyar műholdra, a Smog-1-re várnak feladatok. Ebben a témakörben a pályázók önálló, eredeti gondolkodásukon, jövőképükön alapuló munkáit az alábbi feladatmeghatározás szerint várjuk:
• Milyen területeken látnak fantáziát a műholdas földmegfigyelési adatok gyakorlati alkalmazásában?
• Milyen szolgáltatást építenének a megbízható minőségű, hosszú távon és ingyenesen hozzáférhető európai Sentinel műholdas adatokra?
• Hogyan képzelik el a műholdas földmegfigyelés jövőjét, fejlődési irányait az elkövetkező évtizedben?
• Mi lehet a jövőbeli szerepe a nagyfelbontású képeket sűrű visszatérési idővel szolgáltató, kiterjedt földmegfigyelő műholdrendszereknek?
4. Újra magyar személyzet az űrben
Hazánk űrkutatással foglalkozó szakemberei és a kormány illetékesei célul tűzték ki, hogy 2024-ben újra legyen személyzet a Nemzetközi Űrállomáson. A pályázók saját elképzeléseit ebben a témakörben az alábbi gondolatok mentén várjuk:
• Milyen feladatokkal bíznák meg az űrállomás magyar tagját?
• Milyen új, magyar eredményekre alapozható kutató-, mérő- és vizsgálati folyamatokat végezhetne a magyar asztronauta?
• Milyen módon jelenítené meg a személyzet magyar tagját annak érdekében, hogy a világ egyértelműen magyarnak azonosítsa?
• Milyen földi jövő várna a sikeres misszió után a magyar űrhajósra?
Kik vehetnek részt a pályázaton?
A pályázaton részt vehetnek a határainkon belül, vagy azon kívül élő, magyarul tudó középiskolás tanulók.
A pályamű megismertetésére többféle megjelenítési formában lehetséges: esszédolgozat 6-10 oldal terjedelemben, jeligével és címmel, vagy egy prezentálásra, bemutatására alkalmas képi megjelenítés, fotómontázs, slide-show, videofilm formában.
Határidők:
1. JELENTKEZÉS: A pályázatra való jelentkezés, azaz a pályázati adatlap elküldési/postára adási határideje 2020. március 6. éjfélig.
A pályázati adatlap benyújtási helye és módja:
Az adatlapot elektronikusan az alapitvany [at] novofer.hu e-mail címre és a kinyomtatott, aláírt példányt postai úton a NOVOFER Alapítvány, 1112 Budapest, Hegyalja út 86. szám alatti címre kell beküldeni. (Azaz e-mailben és postán egyaránt!)
2. A PÁLYAMŰ: A pályamű benyújtási/beérkezési határideje 2020. március 31. éjfélig.
A pályamű benyújtási helye és módja:
A jeligével és címmel azonosított dolgozatot csak elektronikus formátumban (PDF file, Powerpoint, JPEG, MPEG) kell megküldeni az alapitvany [at] novofer.hu e-mail címre. A file neve a jelige legyen! Az e-mail tárgyában a jeligét és a dolgozat címét kell feltüntetni.
A készített modellt nem kell beküldeni, csak annak (képekkel illusztrált) dokumentációját, a kísérlet leírásával (PDF!).
Eredményhirdetésre a 2020. június első felében, Gábor Dénes születésének 120. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen kerül sor.
DÍJAZÁS: A legjobb pályaművek kidolgozói minimum 50.000, maximum 250.000 forint összegű egyszeri tanulmányi ösztöndíjat és oklevelet, az OTDT által kiállított „Tehetségútlevelet” kapnak, továbbá a támogatók által felajánlott tárgyjutalmat, szakmai- vagy kulturális programokon való részvételi és táborozási lehetőséget, egyéb fejlesztő csomagot nyerhetnek. (Az ösztöndíjak száma nem limitált, az a színvonalas pályázatok függvénye.)
A nyilvános eredményhirdetés alkalmával az erre előzetesen felkért diákok, egy 5-10 perces előadás keretében bemutathatják dolgozatukat vagy alkotásukat.
A sikeres Pályázókat a terv szerint a Parlamentben tartandó Gábor Dénes-díj átadási ünnepségre, valamint a Gábor Dénes Emlékévek nyilvános rendezvényeire is meghívjuk.
További felvilágosítás: NOVOFER Alapítvány 1112 Budapest, Hegyalja út 86., E-mail: alapitvany [at] novofer.hu Tel: +36 1 319-8913 Mobil: +36 30 4848-004
