Menü megnyitása

Meteorológiai mérőállomás a Cseresznyevirág Művészeti Óvodában

2014. március 31.

A békásmegyeri Cseresznyevirág Művészeti Óvoda nemrégiben Meteorológiai mérőállomást kapott. Ez meglehetősen szokatlan egy óvoda életében. Ennek kapcsán beszélgettünk Somodiné Kiss Terézia óvodavezetővel.

Miért kapták a mérőállomást?
Az óvodánk már ötödik éve foglalkozik tehetségígéretek gondozásával több tehetségterületet felölelve. Mint kiválóan akkreditált Tehetségpont, szívesen élünk a pályázatok lehetőségével. Ezért 2013-ban tehetséggondozó műhelyek eszközbeszerzésére pályáztunk a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetséghez (MATEHETSZ), és a pályázatban általunk megjelölt elemként kaptuk a meteorológiai állomást a MATEHETSZ közbeszerzése során.

Miként fogják használni a mérőállomást?

A Zöld Tündér tehetségígéreteket gondozó műhelybe járó tanköteles korú gyermekeink időjárási megfigyelések végzésére használják a meteorológiai állomást a műhelynapokon és alkalomszerűen, időjárás-változáskor is. Továbbá az intézményünkben működő gyermekcsoportok mindennapos időjárási megfigyeléseik alapján, illetve az időjáráshoz kapcsolódó környezeti projektek során. Például megfigyelik, fúj-e a szél, milyen irányból, esett-e az eső, mennyi, összehasonlításokat végeznek, követik a változásokat az általuk vezetett időjárási táblákon. A mérőállomást a gyermekcsoportok előtti udvarrészre állítottuk fel, amelynek működését így a nap során többször megfigyelhetik a gyermekek – több csoportból is.

Hogyan járul hozzá a műszer használata a gyerekek fejlődéséhez?
Fejleszti a gyermekek figyelmét, megfigyelőképességét, gondolkodási műveleteiket: az ítéletalkotást, az ok-okozati viszonyok felismerését, következtetéseket, összehasonlításokat stb. Megerősíti a természethez való pozitív érzelmi viszonyukat, egyebek mellett a műszer esztétikus, figyelemfelkeltő megjelenésével, kialakításával. A rendszeres, következetes meteorológiai követés, megfigyelés erősíti a feladattudatokat.

Hogyan válik játékká a meteorológiai állomás?
A mérések, megfigyelések köré szerepjáték szervezésével kis természettudósok, meteorológusok lehetünk. A megállapításainkat „időjárás-jelentés” keretén belül rögzítjük az időjárást követő tábláinkon. A szélkakas, az esőgyűjtő tartály mozgása, hangja – számunkra leutánozható hangulati elem mind mozgásban, mind hangokkal – játék lehetőség, nem beszélve ennek helyzetkomikumáról, amely mindenkor biztos ráhangolódást jelent a tapasztalatszerzéseinkre, vizsgálódásainkra.

Milyen ismereteket, készségeket, képességet fejlesztenek általa?
Megismerkedünk az időjárás elemeivel: csapadék, szél, hőmérséklet, páratartalom; térfogat-, űrtartalom-méréssel, a leesett csapadék méregetésével. Problémamegoldó helyzeteket gyakorolunk: mibe fér el a begyűjtött esővíz stb. Fejlesztjük az öko-szemléletet: a csapadék tisztaságának vizsgálatával, a levegő megfigyelésével, szennyezettségének megállapításával. Megismerkedünk a téri irányokkal is a szél mozgásának megfigyelése által.

Be lehet vonni a játékos pedagógia foglalkozásokba a műszert?
A Zöld Tündér természeti tehetségígéreteket gondozó műhely projektjei között, de a gyermekcsoportokban feldolgozandó környezeti projektek megvalósítása során is folyamatosan használni fogják a gyermekek és a kollégák.


Az óvoda tehetségpontként is működik, habár – mint ahogy neve is jelzi – elsősorban művészeti jellegű. Nyitnak most egy kissé a tudományok felé is?
A művészeti program megvalósítása fő elemként a művészeti eszközök használatát helyezi előtérbe elsősorban ünnepkörökhöz, hagyományokhoz kapcsolódóan. Ez pedig magában hordozza a természeti környezettel történő foglalkozást is, amelyeket projektek keretében valósítunk meg. Így azt is vállaljuk, hogy nyitunk a „tudományok” felé. Számunkra a saját környezetünk megismerése, tanulmányozása, a lokálpatriotizmus érzésének éreztetése, kialakítása is fontos a tevékenységeink során.

Tehetséggondozó műhelyeik egyike az Okosodó. Mivel foglalkoznak ott?
Az Okosodó matematikai, logikai, interperszonális, intraperszonális tehetségígéreteket gondozó műhelyünk harmadik éve működik sikeresen. Fejlesztőjátékok egyik fajtáját, a logikai játékok sorát (sakkot, amőbát, malmot stb.) használjuk fel, amely jól neveli a gyermekeinket gondolkodásra, problémafelvetésre, problémaérzékenységre, problémamegoldásra.

Hogyan választják ki a tehetséggondozásba kerülő gyerekeket?
A Pedagógiai Programunk a Gyermektükör – a gyermekek fejlődését, fejlesztését segítő útmutató, Nagy Jenőné tanári segédkönyve – segítségével lehetővé teszi a gyermekek folyamatos megfigyelését, mérését. Így a rendszeres megfigyelések lehetővé teszik, hogy a tehetségígéretekre jellemző személyiségtulajdonságok felfedése megtörténjen. A beválogatás a nagycsoportos kor előtti nevelési év végén történik a mérési dokumentumok alapján. A rendszerünkben minden tanköteles korú gyermek beválogatásra kerül egy-egy tehetségígéretet gondozó műhelybe. A dokumentum a Ryan-féle becslési skálát használja. Rendszerünket a több éve tartó országos kutatómunka alapján Nagy Jenőné főiskolai adjunktus irányításával több művészeti óvoda részvételével együtt dolgoztuk ki, használva a szerző „Tehetségígéretek gondozásának elmélete és gyakorlata” című módszertani kiadványát.

Miért érzik fontosnak az ilyen korai tehetséggondozást?
Az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel elnevezésű” Pedagógiai Programunk 1994-től foglalkozik a bátorító neveléssel, amely csodát tett, nemcsak a gyermekek tevékenykedtetésében, hanem a velük foglalkozó kolléganők pozitív szemléletének kialakulásában is. Ez a pozitív szemléletű attitűd áthatja a nevelőtestület egészét és az óvoda-szülő kapcsolatot egyaránt. Ebben az óvodában nem probléma, ha a gyermek még nem tud valamit, bizalomelőleggel, bátorítással meg tudjuk sokszorozni a gyermek tenni akarását, tettrekészségét. Valljuk, hogy az igazi esélyteremtés nem azt jelenti, hogy minden gyermek egyazon tevékenységben vesz részt, hanem azt, hogy egyéni sajátosságaihoz igazított fejlesztést kap.

Mekkora az érdeklődés a szülők részéről?
A szülők bevonása a tehetségígéreteket gondozó tevékenységünkbe tudatos a részünkről. Azt gondoljuk, hogy a szülő meghatározó tényezője az óvodai tehetséggondozásnak. Az új kapcsolattartási formák között található a réteg-szülői értekezlet, ahol a műhelyvezetők azoknak a szülőknek tartanak tájékoztatót, akiket az adott műhelybe beválogattunk. Itt teljes körű tájékoztatást kapnak a műhely tervezett tevékenységéről. Információt szolgáltatunk a műhelynapi börzén is, ahol a gyermekek a délutáni távozás során megmutatják az elkészült alkotásokat, az önkontrollos vizsgálati eredményeket. De a műhelymunka fontos része a gyűjtőmunka, a „Dolgozzunk együtt” kapcsolattartási forma. A 30 órás program megvalósítása során sor kerül műhelybemutatóra is. Félévkor konzultációt tartunk a gyermek fejlődéséről. A program befejezését szolgálja a „Tehetségígéretek bemutatkoznak” elnevezésű összefoglaló együttlét.

Kívánják-e bővíteni a tehetséggondozás témakörét?
Az óvodánk épületének együttesében jelenleg valamennyi tehetséggondozói területet működtetjük, van nyelvi, zenei, logikai-matematikai, természeti, testi-kinesztetikus, térbeli-vizuális tehetségígéreteket gondozó műhelyünk.

Vannak már mérhető eredményeik?
A lekövetési rendszerünk alapján a volt óvodásaink 80%-a ismételten részt vesz szakkörök, tehetséggondozó műhelyek, sportkörök munkájában az iskolákban. Kiemelkedő sikerekkel is büszkélkedhetünk, például volt óvodásaink, akik most 2. osztályosok, a Zrínyi Ilona Matematikaversenyen 6. és 7. helyezettek lettek, országos rajzpályázat nyertese és második helyezettje a 2. osztályosok között szintén a mi egykori óvodásaink. A kerületi versenyeken igen sokan nyertek vers- és mesemondó versenyt, sakkversenyt az elmúlt évben. A leendő tanítónők nagyon várják a hozzájuk érkező gyermekeinket. Ez nekünk mindenképpen elismerés.