Makádi Mariann az ELTE Természetföldrajzi Tanszékén tanít, emellett számos földrajztankönyv és tanári módszertani kiadvány szerzője. Beszélgetésünk során a konzervatív és haladó versenyek épp úgy szóba kerültek, mint a földrajz tudományok közötti helyzete.
Egy korábbi, nálunk megjelent interjúban elhangzott, hogy a földrajz alapozó és kapcsolati tudomány. A versenyek szempontjából mit jelent ez a kijelentés?A versenyekben talán kevésbé jelenik meg, mert a földrajz több okból speciális helyzetben van a többi természettudománnyal szemben. Egyrészt, mert csak félig természettudomány, másrészt azért, mert kicsit konzervatívak vagyunk a versenyeztetésben: nehezen indulnak be azok a versenyek, melyek nem a régi tananyag-centrikus szemléletet képviselik. Ráadásul a földrajzoktatás 10. osztályban lezárul, nem kötelező érettségi tárgy, nem felvételi tárgy, és ez sajnos meghatározza a rangját és a szerepét. Látjuk azt is, hogy a tehetséges diákokat más tárgyak „elhalásszák”: a biológia, kémia, földrajz versenyeken gyakran ugyanazok indulnak, de mivel az előbbieknek van hasznos folytatása a számukra, így sokan ott is maradnak. Magyarországon még mindig erős az a meggyőződés, hogy akinek nagy a tárgyi tudása, az szerepel jól a versenyeken.
Azt mondja, hogy konzervatívak a földrajzversenyek: miért? És merre kellene mozdulni?
A leghagyományosabb az
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV), ami hagyományos, tesztszerű ismeretellenőrzésre épül, aminek ma már lejárt az ideje. Ugyanakkor vannak versenyek, mint például
A Földgömb Nemzetközi Középiskolai Földrajzverseny, ami gyakorlati ismereteket kér számon. A
Lóczy Lajos Országos Földrajzverseny a földrajzi tudás terepen történő alkalmazását is célozza, de a
Jakucs László Középiskolai Földrajzverseny is hasonlót akar. Ez a jó irány: a természettudománynak a gyakorlat felé kell mozdulni, miközben erről rendkívül nehéz meggyőzni a tanárokat és a társadalmat is. Nem feltétlenül pénzkérdésről beszélünk, inkább arról, hogy komplexebb látásmódú pedagógusokra volna szükség mind a köz-, mind a felsőoktatásban, akik integrált módon gondolkodnak, és erre biztatják tanítványaikat is. A földrajz tipikusan szintetizáló tárgy, aminek az volna a szerepe, hogy a többi természettudományban szerzett tudást elsősorban térbeli, részben időbeli rendszerben elhelyezze. Nehézséget jelent, hogy a földrajz hamarabb befejeződik, mint hogy a tanulók megszereznék az integrálható tudáselemeket. Egy olyan középiskolai vetélkedő van, ami ezt igyekszik elérni: a
Bugát Pál Országos Középiskolai Természetismereti Műveltségi Vetélkedő, ám ezen az utóbbi tíz évben folyamatosan csökken a résztvevők száma. Biológia, kémia, fizika, földrajz és informatika blokkokból áll a csapatverseny. A döntőt augusztus végén rendezik meg, a csökkenő létszám mellett pedig az is nehézséget jelent, hogy egyre nehezebben tudják finanszírozni az iskolák a versenyre utazás költségeit.
Melyik versenynek a legnagyobb a presztízse?
Tanári részről ez egyértelműen az OKTV-nek, miközben a földrajz már messze jár a klasszikus, lexikális tudásra alapozó feladatoktól. A gyerekek körében a nem annyira elméleti jellegűek a népszerűek, mint amilyen A Földgömb. Általános iskolásoknak szól a
Teleki Pál Országos Földrajz-Földtan Verseny, aminek a gyakorlati fordulójában érdekes feladatok vannak, ami vonzóbb, mint egy teszt kitöltése vagy a felelés egy tétel kihúzását követően. A tanulók számára a vetélkedő, kvíz jellegű feladatok izgalmasak, ahol show is van a tudás mellett, no meg azok, ahol jut hely a kreativitásnak, vagyis tervezni vagy átalakítani kell dolgokat. A terepen való mozgás is vonzó tényező, és egyben mindig kaland is.
A középiskolai tananyag felkészít a gyakorlati fókuszú versenyekre?
A felkészülés sikere döntően a tanárokon múlik. Elvi kérdés a versenyrendezők részéről, hogy a tananyagot kérik számon, vagy épp azzal teszik élményszerűvé a versenyt, hogy mást kérdeznek. Kedveltek azok a versenyek, ahol a tananyag mellett új szempontokat is be kell vetni, ilyenek például az érdi Magyar Földrajzi Múzeum által, különböző évfordulókhoz kötődő versenyek. A
Less Nándor Országos Földrajzversenynek is vannak olyan elemei, amelyek kutatókhoz vagy földrajzi felfedezőkhöz kapcsolódó feladatokból állnak.
Mennyire jelenik meg a versenyekben az, hogy a földrajz a természet- és a társadalomtudományok között áll?
A versenyzők többnyire természettudományos érdeklődésűek, a versenyeztetés is ebből az irányból nőtt ki. A társadalom-földrajzi irányzat az utóbbi két évtizedben erősödött meg a földrajzon belül, ám az nem feltétlenül hívogató a diákoknak. Ez összefügg az életkorral is: a társadalomföldrajz a maga elvontságával tizenhat éves korban nehezen befogadható dolog. Amikor viszont már értenék és élveznék a társadalmi-gazdasági összefüggéseket, akkor már nem tanulnak földrajzot.
Tekintsük át a legfontosabb hazai földrajzversenyeket!
Az OKTV a legismertebb, ami egyértelműen tananyag-centrikus feladatokat tartalmaz. Azok jelentkeznek rá, akik továbbtanulásban is ezt a területet akarják megcélozni, ugyanakkor földrajz OKTV-n gyakran találkozni olyan diákokkal, akik történelemből vagy más természettudományos tantárgyból is nagyon jók. A második fordulón pályamunka is van, aminek a témáját három közül választhatják ki a jelentkezők: ezek a dolgozatok még mindig inkább a hagyományos leíró földrajz stílusában készülnek.
A Földgömbön a határon túli magyar anyanyelvű gyerekek is részt vehetnek, tehát ez tágabb kört szólít meg. Itt olyan feladatok vannak, amiket a diákok kedvelnek: az első, feladatlapos forduló úgy 4-500 gyereket mozgat meg, ami dicséretes. A középdöntőben sok nyitott végű feladat szerepel, a döntőben pedig kifejezetten a kvíz, a show a lényeg, sőt még a szerencse is bejátszik a végeredménybe. Ez a verseny illeszkedik leginkább a mai tantárgyi elképzelésekhez szemléletében és módszertanában is, nem véletlen a népszerűsége a fiatalok körében. Ráadásul a nyertes csapat és a felkészítő tanáruk is külföldi utat kap ajándékba. A Földgömb a tananyaghoz kapcsolja az általános műveltséget olyan példákkal, melyekben azt kell vizsgálni, milyen kölcsönhatásba lépnek egymással a kultúrák. A kontextus is érdekli, ami tankönyvből nem megtanulható, legfeljebb részben kikövetkeztethető. Sok feladat aktuális eseményekkel, természeti katasztrófákkal vagy gazdaságpolitikai kérdésekkel kapcsolatos.
A Lóczy Lajos verseny szándéka szerint a kompetenciák fejlesztésére irányul: az elméleti része leginkább a kommunikációs készséget fejleszti. Az írásbeli és szóbeli után a döntőn gyakorlati forduló is van, ami a terepen való tájékozódáshoz kapcsolódik. A tananyagon kívül bizonyos tudásterületeket kell kidolgozni és egy-egy jeles személyiség életével is kell foglalkozni az írásbeli résznél. A szóbelin több szekció működik: képfelismerés, térkép- vagy diagramelemzés is előkerülhet. Úgy 600 fő vesz részt ezen a versenyen, a döntőt mindig az érettségi szünetre időzítik.
A Teleki Pál versenyen a földrajz keretében tanított geológia is hangsúlyosan megjelenik. A döntőben itt is szerepel terepgyakorlat: rövid kiránduláson vesznek részt az indulók, magyarázatokat és ahhoz kapcsolódó feladatokat kapnak. Viszonylag sokan juthatnak be a megyei fordulókból, így a verseny nagy tömegeket mozgat meg.
A Less Nándor versenynek van egyéni és csapatversenyes változata, de létezik általános iskolai fordulója is, a középiskolásoknál pedig külön kategóriába sorolja a 9. és a 10. osztályosokat, ráadásul a kilencedikeseknek szóló blokkban megszólítja a szakközépiskolásokat, akiknek különben nem sok esélyük van bekapcsolódni a versenyzésbe. Több szempontból tehát ez a legkomplexebb megmérettetés. A feladatokban az összefüggések meglátásán, a kapcsolatrendszereken van a hangsúly, ami valóban fejleszti a gondolkodást.
Viszonylag fiatal a szegedi Jakucs László verseny, amit először regionális versenyként hirdettek, de mára országos versennyé nőtte ki magát. Többnyire természetföldrajzi témákat ölel fel írásbeli számonkérés útján. Hozzá kell tennem, hogy a szóbeli vagy gyakorlati feladatokat én jobban pártolom: ott derül ki igazán, ha valaki jól gondolkodik.
Meg kell még említeni a Sajó Károly Kárpát-medencei Környezetvédelmi Csapatversenyt, amin ugyan nem vesznek részt tömegek, mégis érdekes a komplexitása miatt. Háromfős csapatok indulnak, akik főleg a 7-8. osztályosok köréből kerülnek ki.
És végül ott a
Hungeo, az országos angol nyelvű földrajzi tanulmányi verseny, ami a nemzetközi diákolimpiára készít fel. Ennek kettős célja van: egyrészt kiválogatja azokat, akik az olimpián képviselik Magyarországot, másrészt a tudóspalántákat is korán megkeresik, ami a többi versenynél nem cél. Megjegyzem: az egyetemen nem is igen tapasztaljuk, hogy a versenygyőztesekből geográfusok lennének. A jó földrajzosok általában más területen is jók, és sokszor nem a földrajz a legvonzóbb terület.
Létezik ideális versenyző földrajzból?
Tíz versenyszervező tízfélét válaszolna erre a kérdésre. Én egy földrajzból induló versenyzőtől elsősorban azt várom, hogy gondolkodjon. Legkevésbé a tényszerű tudás érdekes, az a fontos, hogy tudjon ezekkel bánni, vagyis képes legyen felhasználni, továbbgondolni.
