„A tehetség sokszínű” – olvashatjuk a 15 éves Matehetsz Facebook oldalán. Az elmúlt másfél évtizedben számos kiváló szakember segítette szervezetünk tehetséggondozói munkáját, akik saját „színeikkel” járultak hozzá a paletta változatossá tételéhez. A jubileumi évet az előttünk álló kiemelt események mellett egy új cikksorozat indításával is ünnepeljük: októberig 15 olyan tehetségsegítő szakember beszél kedvenc témáiról, szakterületének kiemelt pontjairól, akik aktív szerepet vállaltak a Matehetsz életében. Elsőként Dr. Fodor Szilvia, az ELTE iskolapszichológiai tanszékének adjunktusa, az EUTK tanácsadója, a 2017-ben záruló Templeton Program szakmai vezetője osztja meg a pozitív pszichológiával kapcsolatos gondolatait. Aki kérdez: Fuszek Csilla, az idén 10 éves Budapesti Európai Tehetségközpont igazgatója.
– Miért kezdett érdekelni a pozitív pszichológia? Hogyan lehet összekapcsolni az iskolapszichológiával, mit tanulhat a pedagógia / az iskolák a pozitív pszichológiától?
– A pozitív pszichológiával egy korábbi kutatási területem, a motiváció témájának a kapcsán találkoztam először. A tehetség kibontakozásának nem kognitív összetevőit tanulmányozva egyre világosabbá vált számomra, hogy a kiemelkedő teljesítmény eléréséhez mennyire fontos a fejlődésbe vetett bizalom és a gyakorlás, ezekhez pedig hogyan járulnak hozzá a kitűzött célok, a mentális állóképesség és az, hogy felismerjük, miben vagyunk igazán jók. A pozitív pszichológiában járatosabbak már felismerhetik ezek mögött a folyamatok mögött a mindset, a kitartás, a reziliencia, a jóllét és az erősségek fogalmát, amelyek pedig lényegében a pozitív pszichológia meghatározó jelenségei. Ekkor, 2015-ben írtam meg a Magyar Pszichológiai Szemle folyóiratba azt a tanulmányt, amely összekapcsolja ezt a két területet: a tehetséggondozást és a pozitív pszichológiát. Az elméleti felismerés mellett több kutatást is végeztem ezen a téren, melyek alátámasztották azt a feltételezésemet, miszerint a teljesítmény és a jóllét többnyire egymást erősítő jelenségek, azaz a jó teljesítmény növeli a szubjektív jóllétet és az elégedettséget, illetve a jó működés és a tág értelemben vett ’jóllét’ a terhelhetőség és a teljesítmény fokozódásához vezet.
Ezeket a tanulságokat szívesen megosztom az érdeklődő hallgatókkal, tanárokkal, szakemberekkel, tantestületekkel, így mára már nem csak előadások, hanem tanulmányok, cikkek, magyar és angol nyelvű e-learning anyagok formájában is elérhetőek ezek az ismeretek. Úgy látom, hogy az iskolai életben a pozitív pszichológia nagyon hasznos tanácsokat tud nyújtani mind a tanulók, mind pedig a tanárok jóllétével és teljesítményével kapcsolatban. Egyrészt felhívja a figyelmet a mentális egészség jelentőségére, amely a COVID-helyzet kapcsán kialakult krízisek és elszigetelődés következtében még az eddigieknél is fontosabbá vált. Ezen túl eszközöket ad a tanároknak abban, hogy felismerjék a saját maguk, kollégáik és a tanulóik erősségeit, az ezekhez illeszkedő feladatok megválasztásával pedig a jó működés és az ebből fakadó énhatékonyságérzet és motiváció alapjait biztosíthatják.
Emellett a pozitív pszichológia egy átfogó szemléletmódot is kínál az oktatásnak, amelyen keresztül a figyelmet a jó működés, a kapcsolatok, a pozitív érzelmek, az értelmes és jelentésteli tevékenységek, a fejlődés és a teljesítmény területére irányítja, ezzel kibővíti a tanítás-nevelés spektrumát a készségek és a személyiségfejlesztés irányába.
