A tehetséggondozás negyedszázados hagyományát tekintik át május második hetében nagyszabású konferencián a törökszentmiklósi református iskolában. Az óvoda, általános iskola és módszertani intézet igazgatóját a tehetségsegítő tapasztalatairól és az iskola célkitűzéseiről kérdeztük.
– Már az iskola internetes bemutatkozó oldalán az fogadja az érdeklődőt, hogy ez az a hely, ahol "segítenek valóra váltani a kapott talentumokat". Hogyan kezdenek ehhez hozzá? Milyen módszerrel mérik fel az iskolába beiratkozó, a tanulmányaikat kezdő diákok képességeit?
– Az elsős tanulók beíratása előtt négy alkalommal szervezünk játékos iskolanyitogatót. Itt a gyermekek és a szülők részére biztosítjuk az intézményi lehetőségek, elvárások, szabályok megismerését. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a szülőkkel való együttműködés már itt elkezdődjék, tudják, hogy mit jelent egyházi iskolába járni, milyen kötelezettséggel jár ez. Szeretjük, ha tudatos a szülő döntése a beíratást illetően. Ez nem a tehetséggondozó tagozatra való beválogatás, de szülői támogatás nélkül nagyon nehéz bármit is elérni. A tehetséggondozó tagozatra való beválogatást (4. évfolyam vége) nagyon gondos, több évig tartó munka előzi meg, majd konkrét mérések segítenek bennünket a döntésben.
– A bevezetőben idézett bibliai utalás természetesen nem véletlen, hiszen egyházi fenntartású intézmény az Önöké – milyen szerepe van a tehetségsegítésben a hitnek, a vallásnak? Van összefüggés e két, az iskola életében fontos szerepet játszó terület: református vallás és tehetségsegítés között?
– A 10 parancsolat megismerése, a gyermeki léleknek megfelelő szintű tudatosítása, a szeretetteljes motiváló légkör, a kitartásra, küzdésre nevelés, a különleges emberek elfogadása nem idegen, sőt segítője a tehetséges tanulók nevelésének. Én magam azt gondolom, hogy a lelkünkben, életmódunkban, környezetünkben, kapcsolatainkban, terveinkben és az azt megvalósító erőben rejlik az, hogy az Istentől kapott talentumot hogyan tudjuk kamatoztatni. Azt valljuk, hogy nincs két egyforma gyermek. Nem tantárgyat tanítunk, hanem embert. Nemcsak osztályt nevelünk, hanem nevén nevezett tanulókat, akikhez más és más tudatos út vezet a fejlesztésben, megsegítésben.
– Követnek valamilyen kifejezett tehetséggondozói elméleti irányzatot vagy iskolát a munkájukban?
– A tehetséges gyerekekkel való foglalkozás nem könnyű, hiszen mint azt Dr. Herskovits Mária is megfogalmazta az „Irányzatok a nemzetközi tehetséggondozás” / Tehetség és személyiség szerkesztette: dr. Balogh László - dr. Herskovits Mária - dr. Tóth László KLTE Debrecen 1993 63.old./című tanulmányában „ ..az ilyen gyerek egy-egy részterületen többet tud nevelőjénél, gondolkodása gyorsabb, logikusabb, kritikus, olyan kérdéseket tud feltenni, amit tanára esetleg - sablonoktól elszakadni nem tudva - meg sem ért igazán, gondolkodása leágazásaival, állandó aktivitásával, humorával zavarja az óra menetét - ugyanakkor személyisége mégis gyermeki, szüksége van nevelésre, szüksége van arra, hogy megtanulja lehetőségeit teljesítménybe fordítani.”
A szakirodalomból vett példák ismeretében tehetségesnek tartjuk azt a gyermeket aki: rendelkezik specifikus mentális adottságokkal; kiemelten, a Gardner szerinti meghatározás alapján, a következő tehetségszférákat súlypontozzuk: a nyelvi, matematikai-logikai, testmozgási (pszichomotoros) képességeket. Továbbá általános értelmesség adottságokkal; vagyis a megismerő képességek magas szintje, illetve fejleszthetősége jellemző rá. Jellemzi még az ötletgazdagság, rugalmasság, szokatlan problémakezelés, más megoldások keresése.
S fontos szerepe van a motivációnak: akaraterő, kitartás, elmélyülés képessége, önállóság, kezdeményező készség – mindez együtt teszi a tehetséget.
A külső tényezők, mint társadalom, család, iskola, kortárscsoportok, nálunk speciálisan jelennek meg mint befolyásoló tényezők; a keresztyén szellemű nevelés tompítja a negatív hatásokat és erősíti ezen tényezők pozitív hatásrendszerét. Az Református Egyház több száz éves tehetséggondozó tevékenysége biztosítékot ad arra, hogy a sors faktor kedvezőtlen hatásai kevésbé érvényesülhessenek.
– Milyen eredményekre a legbüszkébbek a 2012/2013-as, hamarosan záruló tanévből?
– A legbüszkébbek a tanulók egyéni nyomon-követése, fejlesztése területén elért eredményekre, a belső mérési rendszerünk fejlődésére vagyunk. És természetesen tanulóink eredményére. Mellékelve . Ezek is fontosak, de iskolai szinten arra is nagyon büszkék vagyunk hogy a tanulóink szinte mindegyike komolyan felkészült a belső mérésekre, vizsgákra. Képesek áttekinteni egy-egy irodalmi, vagy történelmi kort és hozzákapcsolni napjainkhoz. Vagy nagyon szeretnek kísérletezni, szívesen szerepelnek rendezvényeken. Tisztelettudóak. Büszkék vagyunk arra, hogy most hetedszer megyünk el együtt az összes diák, tanár, dolgozó, több szülő különvonattal szakmai kirándulásra, ebben az évben Egerbe, ahol együtt nézzük meg a Muzsika hangjai c. színházi előadást.
– A mostani konferenciának mi a legfőbb tehetségszakmai célkitűzése?
– Mi most ezen a konferencián adni szeretnénk, bemutatni azt hogy mi milyen szakmai elvek és programelemek szerint dolgozunk. Így a konferencia része lesz a következő elemek bemutatása:
– Mit várnak a tanácskozástól a saját, jövőbeli munkájukra nézve?
– Azt várjuk, hogy megismerve a jelenlegi lehetőségeket, a tehetséggondozás „nagyjai” előadásai és a kollegákkal való beszélgetések által mi is az új tantervek szerinti tanítás tényleges elkezdése előtt jobban tudunk mérlegelni a további döntéseink előtt.
